GPS Praktikák nem csak kezdőknek

 „Érkezés a célhoz a jobb oldalon lesz” – mondja a kocsiban lévô

GPS-készülék. Amely igazából nem is GPS-készülék. 2013-tól akár

Galileo-készüléknek is nevezhetjük majd.

A műholdas helymeghatározás segítségével meghatározhatjuk a pozíciónkat, legyünk bárhol a világon. Azaz csak elméletben, ugyanis a ma használatos rendszereknek megvan a gyenge pontjuk: bizonyos helyeken pl. sűrű, magas épületek között, vagy a világ egyes eldugottabb pontjain használhatatlanok. Apropó, miért írom azt, hogy rendszerek, amikor mindenki GPS-t használ? Mert igazából a műholdas helymeghatározó rendszereket GNSS-rendszereknek (Global Navigational Satellite Systems, Globális Műholdas Navigációs Rendszer) nevezzük. Jelenleg két ilyen rendszer üzemel: az amerikai NAVSTAR GPS és a csak részben kiépített orosz GLONASS. Most épül az európai Galileo-rendszer, de a kínaiak se akarnak kimaradni a buliból, ők a Compass nevű rendszert fejlesztik. A napjainkban elterjedt GPS a Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Rendszer) rövidítése, amelyet az USA Védelmi Minisztériuma működtet, elsősorban katonai célokra. Gondoljunk bele egy pillanatra: Amerika katonai okokra hivatkozva bármelyik pillanatban kikapcsolhatja ezt a rendszert! Egész pontosan kikapcsolnia sem kell, elegendő, ha megváltoztatja a GPSműholdakról jövő adatok kódolását védő jelszót! Vagy korlátozza az adatokat, ahogy ez a balkáni háború idején történt. Gondolom, nem kell ecsetelnem, mi minden állna le ekkor. Nem véletlen, hogy 1999-ben elkezdődött egy európai helymeghatározó rendszer kiépítése, amely célja az elsô olyan világméretű műholdas rádiónavigációs és helymeghatározó infrastruktúra kialakítása, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek.

Fizika,

te csodás

A helymeghatározás mögött egy egyszerű számítás áll. Ismerve a rádióhullámok terjedési sebességét, valamint, ha ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, képesek vagyunk arra, hogy meghatározzuk a forrás távolságát. Három

mérésből – három műhold segítségével – meg tudjuk mondani a pontos helyzetünket, egy negyedik műhold segítségével pedig

a tengerszint feletti magasságunkat. Ha további műholdakat is be tudunk mérni, azzal csak pontosíthatjuk a mérési eredményeinket. A Galileo-programban 30 műhold (ebből három tartalék) kering majd a Föld körül, 23616 méter magasan. (Összehasonlításképpen az amerikai GPS-rendszer 24 műholdat használ, 20200 km-es magasságban.). A Galileo öt nagy alkalmazási területnek kínál új lehetőséget. Ezek nyilvános szolgáltatások (mindenki által elérhető), kereskedelmi (kereskedelmi célból fejlesztett alkalmazások, ezeket természetesen pénzért kínálják majd), életvédelmi (légi közlekedésben, hajózásban, vasúti közlekedésben), kormányzati ellenőrző szolgáltatások (határőrség, rendőrség, tűzoltók stb.), valamint kutató- és mentőszolgáltatás. S milyen kereskedelmi szolgáltatásokra kell gondolni a napjainkban népszerű gépkocsikövetésen kívül? Akár új tömegközlekedési mód is megvalósulhat: a taxibusz, amikor a busz a rögzített útvonalától eltérve megváltoztathatja az útját, és közvetlenül az utasokért mehet – akiknek ismeri a pontos pozícióit. Mondjuk ezt biztosan nem Magyarországon fogják először bevezetni.

Bukott koncesszió

kedvez a magyaroknak

A Galileo működési elképzelése a program indításakor azon alapult, hogy majd a különböző nagy európai cégek PPP-keretében hozzájárulnak a műholdak építéséhez, felbocsátásához és üzemeltetéséhez. A koncessziós pályázat azonban megbukott, ezért a programot felügyelő Európai Bizottság 2007-ben módosította a projekt szabályzatát. A program végrehajtásáért továbbra is az Európai Bizottság felel, és az Európai Űrügynökség (ESA) irányítja a tervezési munkálatokat – amelybe bármely uniós cég belefolyhat. Az új séma kedvez a magyar űripari cégeknek, ugyanis így reális lehetőség nyílik a rendszer teljes kiépítését célzó közbeszerzésekben való részvételre. A fiatalok téma iránti érdeklődését jól tükrözi, hogy közel 20 európai országból érkeztek egyetemisták idén nyáron a budapesti mérnökhallgatókat tömörítő BEST Budapest (Board of European Studies of Technology) által szervezett nyári kurzusra – amelynek témája a műholdas helymeghatározás volt.